.....A következő reggelt már frissen vártam, Sam jelenlétének vagy valami másnak köszönhetően nem voltak rémálmaim azon az estén, a mai reggel duplán jól indult, Sam megengedte, hogy az erődbe kimehessek. A reggeli elfogyasztása után rögtön elindultam. Alig vártam, hogy kimozduljak otthonról, otthont mondtam volna???? Ezen én is meglepődtem, már annyira otthonosnak találtam Sam otthonául szolgáló kis házat az erdőben, hogy nem is gondoltam volna. Sam megkérdezte, hogy elkisérjen e én erre nemet mondtam szerettem volna egy kicsit egyedül lenni, mert a fejemben már nagyon sok gondolat keringett....
....Ahogy az erőben kóboroltam, találtam egy elhagyatott erdei fát...Az ég hitelen elborult, a madarak csicsergése megszűnt, az egész varázslatos és barátságos erdő megváltozott, a kezemben a rózsa elhervadt. Félelem futott keresztül rajtam. Ahogyan nekitámaszkodtam a fának az nem engedett többé, ágai kicsavarodva tartották minden egyes testrészemet.....
......Féltem csak arra tudtam gondolni, hogy mi történik ezután. Samre nem számíthattam hisz azt sem tudta hol vagyok most. Megbántam az egész hisztimet, hogy szükségem van egy kis egyedüllétre....
... Ekkor döbbentem rá arra, hogy valójában mi is ez a fa. Ez az a hely ahol réges régen évezredekkel a születésem előtt volt egy hatalamas csata a vámpírok és farkasok között. Ez a hely túl sokat tud ahhoz, hogy valóságos legyen, túl sok emléket őriz mindkét faj számára. Ezért úgy döntöttek, annak érdekében, hogy az emberek soha ne találjanak rá a rengeteg holttestre elrelytették, csak az találhat rá aki harcolt a háborúban. Én előző életemben itt estem el és itt haltam meg. Az erdő csak akkor kerülhet vissza a valóságba, hogyha megöli azt az utolsó vámpírt aki ismeri az erdő mélyen örzött titkát....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése